A Tartásról I. - Beszerzés
2015.01.14 22:00Ha jó állattartók szeretnénk lenni, nem elég, ha csak megtetszik egy állat a kereskedésben, vagy az interneten böngészve. Mielőtt bármilyen állatot haza viszünk, mindenképpen utána kell néznünk, hogy tudjuk-e biztosítani az igényeinek megfelelő körülményeket.
Ez kifejezetten igaz az axolotlokra, mert általában nem kifejlett korukban, 30 centisen kerülnek gazdáikhoz. Amíg egy 10-15 centis példánynak kényelmesen elégnek tűnhet egy 40 literes akvárium, a felnőtt axinak már legalább 70-80 literre van szüksége.
Amit még fontos szem előtt tartanunk, mielőtt beszerezzük életünk első axolotlját, hogy ezek az állatok a hűvös vizet szeretik. Vagyis nyáron sem mehet a vizük hőmérséklete 24 °C fölé, különben hőgutát kapnak és el is pusztulhatnak.
A harmadik megfontolandó tulajdonságuk, hogy akár 25 (!) évig is élhetnek. Gondoljunk bele, hogy ilyen sokáig kell gondját viselnünk egy állatnak, nem unhatjuk meg 2 év múlva.
Első lépések
Ha axolotlot szeretnénk, mindenekelőtt szükségünk lesz egy nagy akváriumra. Ennek nem feltétlenül kell magasnak lennie, inkább az alapterületre koncentráljunk (azért a min. magasság is 30 cm). Egy kifejlett állat esetén ideális lehet már egy nagyjából 100 literes akvárium (a standard méret: 80x35x40 cm).
NAGYON FONTOS! Az akvárium alá mindenképpen szerezzünk be egy, az alapterületével megegyező méretű, legalább 1cm vastag linóleumot, vagy esetleg hungarocell lapot! Ez azért kell, mert az akvárium alsó üveglapja a legkisebb egyenetlenségtől, akár egy porszemtől elrepedhet! Gondoljunk csak bele, hogy azt az üveglapot a mi esetünkben több mint 100kg terheli. És nagyon sok tud lenni 100 liter víz a padlón…
Az akváriumunk meg van, ezután még ami elengedhetetlen, a szűrő/levegőztető berendezés. Erre több féle opció van, mindegyik hatékony lehet.
Az első, pénztárca kímélőbb megoldás, hogyha veszünk egy belső szűrőt (természetesen az akvárium méretének megfelelőt). Ezek általában levegőztetnek is, és a vízfelszín megmozgatásával plusz oxigént juttatnak a vízbe. Olcsóbbak, mint a külső szűrők, de azért annyira ne garasoskodjunk, hogy ebből is a legolcsóbbat vesszük. Ha veszünk egy olcsó belső szűrőt ne várjunk tőle csodát. Nagy rá az esély, hogy egy év múlva kénytelenek leszünk lecserélni, míg ha elsőre valamivel többet fordítunk rá, a drágább darab sokszor annyi időt kiszolgálhat.
A második lehetőség, ha beszerzünk egy külső keringető szűrőt. Ez drágább ugyan, de sokkal nagyobb hatékonyságú. Ritkábban is kell takarítani mint a belsőt, és másik nagy előnye, hogy nem foglal el nagy helyet az akváriumban, nagyobb életteret hagyva állatainknak. Emellé még szükségünk lesz egy levegőztetőre, ami azonban már elhanyagolható ár tekintetében.
Axolotloknál nagy anyagi könnyebbség lehet, hogy nem igénylik a világítást, ami általában az egyik legdrágább berendezés egy akváriumhoz. Ha mégis szeretnénk világítást tenni az akvárium fölé, mindenképpen biztosítsunk egy sötét zugot, mert mivel az axolotlnak nincs szemhéja, a direkt fény ellen nem tud védekezni, csak ha elbújik.
Berendezés
Hogy kedvencünknek ideális környezetet hozzunk létre, mindenképp szükségünk lesz egy búvóhelyre. Ilyen kerámia bújókat beszerezhetünk akvarisztikával foglalkozó boltokban, de akár magunk is készíthetünk, csak arra kell odafigyelnünk, hogy állatunk nagy korában is beleférjen. (A saját készítésű bújókról egy másik cikkben írok részletesebben)
Aljzat tekintetében megoszlanak a vélemények. Külföldön nagyon sokan használnak homokot vagy apró szemű kavicsot az axolotlok alá, de valahol üresen hagyják az akvárium alját. Ezt legtöbbször tenyésztők teszik, a könnyebb tisztántartás érdekében.
A magyarországi tapasztalt axolotl tartók a nagy szemű kavicsokat ajánlják, hogy az állat véletlenül se nyelhessenek le belőlük, megelőzve néhány egészségügyi problémát.
Betehetünk még hozzájuk vasfákat, műnövényeket, illetve egyéb akvarisztikában használatos tereptárgyakat (kerámia, üveg és speciális műanyag tárgyak) csak arra ügyeljünk, hogy ezeknek ne legyenek éles, hegyes részei, amik kárt okozhatnának kedvencünkben.
Ha nem szeretnénk műnövényeket tenni az akváriumba, olyan élő növényeket válasszunk, amelyek tűrik a félhomályt és a hűvös vizet, és nem túl törékenyek (ha az axolotl nekimegy vagy ráül, a vékony szárú növények könnyen eltörhetnek). Tudom ajánlani az anubiász és cryptocoryne féléket, a gömbmohát és a tereptárgyakhoz rögzíthető jávai mohát.
Felkészülés az új jövevényre
Már beszereztünk mindent, ami axolotlunk új életteréhez szükséges, de még mindig nem vagyunk készen ahhoz, hogy hazahozzuk kiszemeltünket. Először tegyük helyére az akváriumot, amit egy újonnan kicsomagolt nedves szivaccsal törölgessünk át, hogy megszabadítsuk a portól. Ezt az átmosást gyakorlatilag minden tárggyal meg kell csinálnunk, amit az akváriumba fogunk tenni, vagyis a korábban már említett kavicsokkal, vasfákkal, egyéb dísztárgyakkal, bújóval.
FONTOS! Semmilyen vegyszert ne alkalmazzunk se a beindítás előtti, se a későbbi takarításokhoz!
Ha mindezzel készen vagyunk, töltsük fel az akváriumot. Ezt egyszerű csapvízzel is megtehetjük, akár hideggel is, mert mire állat kerül bele, a víz fel fog melegedni szobahőmérsékletűre (az axolotlnak 20-22 °C ideális, ennek megállapítására beszerezhetünk egy akváriumi hőmérőt). Üzemeljük be a szűrőt, levegőztetőt, ekkor már lerakhatjuk a kavicsokat és a tárgyainkat is tetszőlegesen elrendezhetjük az akváriumban.
Másnapra már elpárolog a klór és eléggé felmelegszik a víz ahhoz, hogy élő növényeket vásárolhassunk bele. Megjelent az első élet az akváriumunkban! Éljen!
Egy pár napig még hagyjuk így üzemelni a berendezéseket. (Erről is megoszlanak a vélemények, valaki 2-3 hetet javasol, amit én azért egy kis túlzásnak érzek, de ártani semmiképp sem árt az akváriumnak. Mindenki döntsön belátása szerint)
A várva várt pillanat!
Az akvárium előkészítve, most már csak az axolotl van hátra! Mindenképpen nézzünk körül az interneten, hogy hol találunk ilyen állatkát, mert nem fordul elő minden díszállat boltban. A világhálón továbbá találhatunk néhány magyar hobby tenyésztőt is, azonban soha ne „rendeljünk” úgy állatot, hogy nem láttuk előtte személyesen, elkerülve ezzel a kellemetlen meglepetéseket (a beteg és/vagy deformált állatok sajnos gyakoriak). Mindenképpen érdeklődjünk az állat korábbi életfeltételeiről; mit kapott korábban enni, előfordultak-e nála betegségek (pl. gombásodás), egyedül vagy több axolotl-al, esetleg más állatokkal élt.
Szállításhoz lehetőleg vigyünk magunkkal egy tetővel rendelkező műanyagdobozt, vagy kis vödröt és kérjük meg az eladót, hogy töltse nekünk 2/3-ig azzal a vízzel, amiben addig volt az állat. Lehetőleg ne tartson tovább a szállítsa 2 óránál, illetve télen figyeljünk rá, hogy ne hűljön le, nyáron pedig ne melegedjen túl értékes csomagunk.
Mikor hazaértünk semmiképp se eresszük azonnal az akváriumba az axolotlt, hanem egy 5-10 percre csak lógassuk be a dobozt a vízbe, hogy aklimatizálódhasson (egyenletesen átvegye az akvárium hőmérsékletét).
Ezután óvatosan beengedhetjük az akváriumba és gyönyörködhetünk legújabb családtagunkban. J
Az első napon még ne adjunk neki enni, másnap viszont nyugodtan etessük meg, olyasmivel, amit már korábbi lakhelyén is kapott.
Összefoglalva
Egy ilyen állat rengeteg előkészületet és a későbbiekben is sok-sok törődést igényel. Teljesen kezdő akvaristának nem ajánlom, mert semmi sem rosszabb egy állatnak, mint későn rájönni, hogy nem is kell nekünk. És mint már korábban írtam, axolotlunkra hosszú ideig kell vigyáznunk.
De ha alaposan átgondoltuk és elhatároztuk magunkat, akkor rengetek vidám pillanatban és örömben lehet részünk egy ilyen kedves és jópofa állatkával.